KHR – azaz Központi Hitelinformációs Rendszer. Aki vett már fel hitelt az tisztában van a rendszer létezésével, és működésével, aki a jövőben tervez ilyen lépést, az pedig jó, ha tud róla. Miért? Mert egy legközelebbi hitelkérelem beadása után nem érhetik kellemetlen meglepetések.

Mi az a KHR?

A KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) egy olyan központi információs adatbázis, amely mind a hitelt kérelmezők, mind a hitelező intézmények érdekeit egyaránt szolgálja. Lényegében egy hitelinformációs nyilvántartás, amelynek a segítségével a hazai pénzügyi szolgáltatók fel tudják mérni a hitelt igénylők hitelképességét, kizárva ezzel annak a lehetőségét, hogy ugyanaz a személy egyszerre több banknál is hitellel rendelkezzen és túlzottan eladósodjon. A KHR-ben nyilvántartott adatokhoz minden pénzintézetnek van hozzáférése.

Mi köze a KHR-nek a BAR-listához?

A KHR, a korábbi Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (a köztudatban ismertebb nevén a BAR, BAR-lista)  jogutódja.  Annak a BAR-nak, amelyet 1995-ben azzal a nem titkolt szándékkal hoztak létre, hogy kiszűrjék a “rossz adósokat”, vagy a más pénzintézeteknél is hitelt felhalmozókat.

Miért volt erre szükség? Mert abban az időben a banktitok miatt a bankok nem tudtak arról, hogy az ügyfeleik milyen hitelekkel rendelkeznek – így a hitelt kérelmező sokszor egyetlen kereseti igazolással egy időben több pénzintézetnél is igényelt (és kapott ) hitelt. Természetesen a hiteleket nem tudták visszafizetni, fedezet hiányában pedig a bankok jelentős veszteséget szenvedtek.

A BAR létrehozása vetett véget ennek – ami egy negatív adósnyilvántartás volt, és azon ügyfelek adatait tartalmazta, akik késedelmesen fizettek.

Miben különbözik a KHR-nyilvántartása a régi BAR-listától?

A korábbi BAR lista egy negatív adósnyilvántartás volt, így  csak azoknak az adósoknak az adatait kezelte, akiknek tartozásuk volt.  A 2006 óta működő KHR listán viszont státusztól függetlenül minden hitelt felvevő ügyfelet nyilvántartanak, azaz a késedelemmentesen fizetett hitelek is nyilvántartásba kerülnek. Ezzel –  ha az ügyfél hozzájárul a lekérdezéshez, – a pontosan fizető adósok érdekeit szolgálják.

A KHR rendszere szétválasztja a rendben törlesztett hiteleket és a problémás törlesztéseket, aminek eredményeképpen a hitel felvevője vagy  a pozitív vagy a negatív KHR listára kerül.

A Központi Hitelinformációs Rendszer a hitelképesség objektív megítélésének, és a hitelezési kockázat csökkentésének az érdekében kezeli a szerződésekhez tartozó fizetési késedelmek,  mulasztások, esetleges csalások, visszaélések adatait is.

Milyen adatokat tartanak nyilván a KHR adatbázisában?

Valamennyi hitelt felvevő adatai részletesen fel kerülnek az adatbázisba, annak érdekében, hogy egy-egy későbbi hitelbírálat során mindenki pontosan beazonosítható legyen. Az adatbázisban szerepel az ügyfél születési neve, születési helye, születési dátuma, anyja születési neve,  viselt neve, állampolgársága, személyi igazolvány száma, útlevél száma, vezetői engedély száma, egyéb azonosító okmányok száma, típusa, lakcíme, levelezési címe, e-mail címe, a rögzített hitelszerződésben betöltött szerepe (adós, adóstárs), a hitel kötés dátuma, a felvett pénzösszeg, a futamidővel kapcsolatos adatok, a törlesztőrészletek fizetésével kapcsolatos információk, a törlesztések elmaradása, és a már fenntebb is említett bankkártya-visszaélésekkel és a csalásokkal kapcsolatos információk is.

Mikor kerül fel valaki a KHR negatív listájára?

A KHR negatív listájára több okból is fel lehet kerülni. A leggyakrabban a szerződéses kötelezettség megszegése az ok – azaz a hitelmulasztás, de a csalás, a hamis adatok megadása, vagy a bankkártyával való visszaélés is nyomós indokként szerepel. A negatív KHR listának két státusza van: az aktív és a passzív státusz. Nézzük meg részletesebben ezeket az eseteket.

Hitelmulasztás

Aktív a KHR státusz abban az esetben, ha 90 napot meghaladó, a minimálbérnél nagyobb összegű lejárt tartozás áll fenn – azaz az adós hitelmulasztást követ el. Az eset pikantériája, hogy nem csak az adós, hanem annak a kezese is automatikusan felkerül a negatív KHR listára, és a hitel törlesztését követően 1 teljes évig passzív státuszban rajta is marad az adóssal együtt.

Passzív a KHR státuszba kerül az, aki a hitelét átütemeztette, kifizette, vagy behajtották rajta. A passzív státusz 1 évig tart (kivéve hátralék elengedés esetén, akkor ez az idő 5 év)

A bankkártya-visszaélés

Mi számít visszaélésnek? Az, ha a bankkártyát vagy a hitelkártyát jogosulatlanul használják (ilyen eset, ha valaki lopott vagy talált kártyával vásárol(. Ebben az esetben nagy a szigor:  nincs aktív vagy passzív státusz besorolás, aki visszaélést követ el, az 5 teljes évre felkerül a negatív KHR listára.

Csalás

Csalásnak számít és negatív KHR státuszt von maga után, ha valaki a pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor hamis adatokat használ. Itt is, mint a bankkártya visszaéléseknél 5 évig tartó negatív KHR listás nyilvántartásra kell számítania.

Hogyan befolyásolja a hitelkérelmek elbírálását a KHR lista státusza?

Ha valaki hitelt szeretne felvenni, akkor a hitelképessége a KHR lista státusza szerint eldönthető:

• ha valaki az aktív negatív KHR listán szerepel az csak nagyon korlátozott lehetőségekkel rendelkezik, az újabb hitel igénylése a legtöbb pénzintézetnél akadályba ütközik. Vannak azonban olyan szabad felhasználású, vagy adósságrendező hitelek, amelyek mentőövet jelenthetnek. Erről olvashatsz bővebben ITT.
• a passzív státusz bár nem kizáró ok a hiteligényléskor, de a bankok általában olyan feltételeket szabnak, amelyek magasabb kamattal járhatnak. Itt már lényegesen többféle hitel lehetőség áll a rendelkezésedre, megújuló, és adósságrendező hitel, személyi kölcsön – ezekről ITT olvashatsz részletesebb tájékoztatót.
• aki pedig csalt vagy bankkártyával élt vissza, esetleg bűncselekményt követett el az  5 évig nem  tud hitelt felvenni